Egy új tanulmány szerint egyes növényi alapú ételek – köztük a spenót, a cékla, a rebarbara, a mandula és az édesburgonya – oxaláttartalma összefügghet a gyulladásos bélbetegséggel (IBD). Az eredmények azonban nem azt jelentik, hogy ezek az ételek önmagukban betegséget okoznak.
Az Észak-Karolinai Egyetem kutatói által vezetett csapat egy természetes vegyületet, az oxalátot vizsgálta, amely a növényi alapú élelmiszerekben található meg. Az oxalátnak nincs jelentős szerepe az emberi szervezetben, de önmagában nem káros: a szervezet nagy részét salakanyagként kiüríti. A kutatás arra utal, hogy egyes embereknél az oxalát feldolgozásának nehézségei bélproblémákhoz kapcsolódhatnak.
A Cellular and Molecular Gastroenterology and Hepatology című folyóiratban közölt tanulmányban 46 résztvevőnél kétféle módszerrel hasonlították össze az étrendi oxalát mennyiségét a székletben mérhető szinttel. A résztvevők között Crohn-betegségben szenvedők is voltak. Ez az IBD két fő altípusának egyike. A betegek és az egészséges kontrollcsoport tagjai hasonló mennyiségű növényi alapú ételt fogyasztottak, a Crohn-betegek székletében mégis szignifikánsan több oxalátot mértek.
Anna Salvador, az Észak-Karolinai Egyetem gasztrointesztinális biológusa szerint ez arra utal, hogy nem csupán az számít, mit esznek a betegek: a bélrendszerük eltérően is kezelheti az oxalátot.
A kutatók az SLC26A2 és az SLC26A3 nevű transzportfehérjéket is vizsgálták, amelyek képesek oxalátot felvenni a bélből. Több száz, Crohn-betegségben vagy fekélyes vastagbélgyulladásban – az IBD másik fő altípusában – szenvedő beteg és egészséges kontrollszemély szövetmintáiban azt találták, hogy az ezeket a fehérjéket termelő gének kevésbé voltak aktívak az IBD-s mintákban.
A kutatás egy másik részében bélgyulladásban szenvedő egereken végeztek kísérleteket. A több oxalátot kapó állatok több szempontból is rosszabbul teljesítettek: többet fogytak, hosszabb ideig tartott náluk a súlyosabb bélgyulladás, és kisebb valószínűséggel élték túl a vizsgálatokat. A kutatók laboratóriumban azt is megvizsgálták, hogyan reagálnak az egerek immunsejtjei az oxalátra.
Az elemzés szerint a vegyület fokozta a gyulladásos választ. Ez arra utal, hogy az oxalát és az IBD közötti kapcsolat inkább immunrendszeri reakcióval, mint közvetlen károsodással függhet össze.
A lehetséges következő lépések egyike az SLC26A2 és az SLC26A3 transzportfehérjék vizsgálata lehet annak érdekében, hogy az oxalát hatékonyabban ürüljön ki a bélből, és ne halmozódjon fel káros szinten. A kutatók egy harmadik oxaláttranszport-fehérjét, az SLC26A6-ot is tanulmányozták. 131 Crohn-beteg vizsgálatakor a kevésbé aktív SLC26A6-gén a betegség súlyosabb formájával mutatott összefüggést.
Shehzad Sheikh, az Észak-Karolinai Egyetem genetikusa szerint a kutatók olyan új megközelítést találtak, amely összekapcsolja a betegek étrendjét a bélrendszerben zajló gyulladással.