Dobrev Klára bejelentette, hogy védjegyként jegyeztetné be a hangját, hogy engedélye nélkül ne készülhessenek mesterséges intelligenciával olyan felvételek, amelyeken valaki az ő hangján szólal meg. Az eljárást magánszemélyek is kezdeményezhetik az Európai Unióban, de a bejegyzés nem akadályozza meg technikailag a hang klónozását.
A hangvédjegy bejelentéséhez hangmintát kell csatolni. A felvételt elektronikus úton, MP3-formátumban lehet benyújtani, legfeljebb 2 megabájtos fájlban. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kérelméhez például egy négy másodperces hangmintát mellékeltek, amelyben kétszer mondja el olaszul a saját nevét.
Meloni október 5-én nyújtotta be kérelmét az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO). Az elbírálás még nem zárult le. Az eredmény támpontot adhat ahhoz, milyen védelmet nyújthat egy hangvédjegy az AI-val készített hangutánzatokkal szemben, de önmagában nem tiltja meg mások hangjának digitális utánzását.
Az uniós védjegybejelentés egy áru- vagy szolgáltatási osztályra 850 euróba, árfolyamtól függően mintegy 330–350 ezer forintba kerül. Ebben nincs benne az esetleges ügyvédi vagy védjegyügyvivői munkadíj. A védjegy tíz évig érvényes, és megújítható, de a kérelem benyújtása nem garantálja annak elfogadását.
A hangfelvételekhez fűződő személyiségi jogokat a magyar Polgári Törvénykönyv is védi. Főszabály szerint az érintett hozzájárulása szükséges a hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához, a törvényben meghatározott kivételekkel. Az AI-val előállított hangutánzatok jogi megítélése a körülményektől is függ: nem ugyanaz, ha valaki engedély nélkül használ fel egy valódi felvételt, mint ha mesterségesen hoz létre egy konkrét ember hangjához hasonló hangot.
A hangvédjegy jogi eszköz lehet, de nem technikai védelem. Nem akadályozza meg, hogy valaki hangklónozó programmal másolatot készítsen, és azt sem garantálja, hogy a felvétel nem kerül fel az internetre. A védjegy további alapot adhat a jogosulatlan felhasználás elleni fellépéshez, de nem jelent általános tilalmat az adott hang utánzására. Az, hogy egy AI-val készített reklám vagy narráció jogsértő-e, attól függ, milyen hangot jegyeztek be, és hogyan használták fel.
Dobrev Klára példáját tehát elvileg bárki követheti, ha vállalja a mintegy 330–350 ezer forintos bejelentési díjat, és a hangja megfelel a bejegyzés feltételeinek. Aki a levédetéstől azt várja, hogy az AI többé ne tudja lemásolni a hangját, arra ez az eljárás nem ad garanciát: a jogi védelem és a technikai megelőzés két külön dolog.