Dr. Zágony Rudolf pécsi professzor 2023. augusztus 22-én, egy délelőtti séta közben tűnt el nyomtalanul. Felesége utoljára akkor látta, amikor a férfi hazafelé indult; otthon azonban nem jelent meg. A rendőrség, erdőőrök és civilek hónapokon át keresték, de nem találtak nyomot, amely megmagyarázná, mi történt vele.
A professzor 83 éves volt az eltűnésekor, ma 86 éves. A keleti nyelvekkel foglalkozó tudós a tibeti Halottaskönyv szövegét és tanításait kutatta. A keresés során a Pécs környéki erdőket is átvizsgálták, eredménytelenül.
A család egyik ismerőse szerint Zágony a feleségével sétált Uránvárosban, nem messze az egyetem egyik karától. Egy gyalogátkelőnél a professzor átszaladt a villogó zöld jelzésen, mire felesége odaért, a lámpa pirosra váltott. Az asszony a túloldalról még látta, ahogy férje a lakásuk irányába indul, de azt hitte, otthon találkoznak. A lakást kívülről bezárva találta, a férfi nem volt ott.
Az ismerős elmondása szerint a feleség teljesen belebetegedett a férje hiányába, és magát okolta, noha abban a helyzetben tehetetlen volt. A házaspár szeretetben és békességben élt, ezért is nehezen érthető a történtek súlya.
A Pécsi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya három éve folytat eljárást az ismeretlen helyen tartózkodó professzor ügyében. Zágony nem adott életjelet, a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre. Eltűnésekor 165–170 centiméter magas, normál testalkatú, kék szemű, ősz hajú és körszakállas volt. Khaki rövidnadrágot, kék-fehér csíkos, rövid ujjú inget és kékes-szürke bebújós cipőt viselt.
Molnár László nyugalmazott rendőrtiszt, a rendőrség egykori fejvadásza szerint az eset magyarázata máig megfejthetetlen. Véleménye szerint az idős professzor nem saját elhatározásából, és nem gyalog tűnt el. Pécsen működik térfigyelőkamera-rendszer, de nem fedi le az egész várost; Zágonyt sem a városi, sem az üzletek és magánházak biztonsági kamerái nem rögzítették. Molnár úgy véli, egy elütésnek, az esetleges bizonyítékok eltüntetésének vagy annak, ha a férfit akarata ellenére autóba tuszkolják, nyoma és hangja lett volna. Hozzátette: egy keddi, nyári délelőttön, Magyarország ötödik legnagyobb városában valakinek észre kellett volna vennie ilyesmit.
Pécsett olyan pletykák is terjedtek, hogy a professzort a kínai kormány miatt rabolhatták el, mert tibeti szakrális könyvet kutatott. Erre azonban nincs bizonyíték. A történetnek ellentmond, hogy ha a kutatás sértette volna Kína érdekeit, Zágonyt a munkája 2015-ös csúcspontján is elrabolhatták volna. Akkor számos előadáson ismertette eredményeit, 2023-ban pedig már nem volt tíz évvel korábbi formájában. A tibeti Halottaskönyvet világszerte mások is kutatták, akik a cikk szerint ma is épek és egészségesek.
A tibeti Halottaskönyv spirituális útmutató és szertartáskönyv, amely a halál tudatával és elfogadásával kapcsolatos segítséget, valamint megszabadítást kínál; nem büntetésről vagy átokról szól. A Bardo a 20. század elején jutott el Európába, ahol a fordítók a hangzatosabb „tibeti Halottaskönyv” címet adták neki. A szöveget hagyományosan a haldokló vagy már elhunyt ember mellett olvassák fel, 49 napon keresztül. A tibeti buddhizmus tanítása szerint a halál után a tudat átmeneti állapotba, bardóba kerül, ahol békés, félelmetes vagy haragvó istenségek jelennek meg előtte; ezek valójában saját elméjének kivetülései. A felolvasás célja a lélek megnyugtatása.
