Mit kell tudni a tüdőpestisről az orosz labor dolgozójának halála után

Mit kell tudni a tüdőpestisről az orosz labor dolgozójának halála után

Egy 28 éves orosz nő halála aggodalmat keltett, és Donald Trump amerikai elnök is segítséget ajánlott Oroszországnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Darja Sipilova, az irkutszki Szibériai és Távol-keleti Pestisellenes Intézet laboratóriumi munkatársa október 2-án hunyt el, „meghatározatlan” eredetű tüdőgyulladásban.

A legfontosabb részletek egyelőre nem ismertek. Nem tudni, hogy a nőt megfertőzte-e a pestis, és ha igen, természetes úton terjedő fertőzésről vagy laboratóriumban vizsgált baktériumról volt-e szó.

Az sem ismert, milyen gyorsan romlott az állapota, és milyen kezelést kapott. A hivatalos orosz tájékoztatás szerint közel 200 embert, akik kapcsolatba kerültek a nővel, óvintézkedésként orvosi megfigyelés alatt tartanak. A hatóságok kedden azt közölték, hogy az addig megvizsgált csoportok 60 százalékánál nem észleltek pestist.

A pestist a Yersinia pestis baktérium okozza. A 14. században fekete halálként ismert betegség évszázadokon át számos világjárványt idézett elő, mígnem felfedezték az antibiotikumokat. A WHO szerint a pestisnek három fő formája van: bubópestis, tüdőpestis és szeptikémiás pestis. Mindhármat ugyanaz a baktérium okozza, de a test különböző részeit érintik.

A bubópestis a leggyakoribb forma. Elsősorban fertőzött bolhák csípésével vagy fertőzött rágcsálókkal való közvetlen érintkezés útján terjed, és fájdalmas, duzzadt nyirokcsomókat okozhat. Többnyire nem fertőző, kezelés nélkül azonban átterjedhet a tüdőre, és tüdőpestissé válhat. Ez a forma cseppfertőzéssel emberről emberre is terjedhet.

A WHO szerint a tüdőpestis a betegség legritkább formája. Egy fertőzött személy vagy állat köhögése, illetve tüsszentése során a levegőbe kerülő cseppekkel terjed, ahogyan a Covid-19 is. A cseppek azonban nem jutnak olyan messzire, ezért a szakértők szerint közvetlen érintkezés nélkül valószínűtlen a tüdőpestis elkapása. Bár ritka, ez a pestisforma a leghalálosabb is.

A betegség lefolyása nagyon gyors lehet. A tünetek jellemzően a fertőződés után egy-két nappal jelentkeznek, és a halálos szövődmények megelőzéséhez a betegnek a tünetek megjelenésétől számított 48 órán belül kezelésre van szüksége. A tünetek közé tartozhat a légszomj, a köhögés vagy a véres váladék.

A szakértők szerint a légzőrendszert gyorsan megtámadó jellege miatt ezt a törzset tartják egy esetleges biológiai támadás legvalószínűbb okozójának. Az antibiotikumok ugyanakkor továbbra is rendkívül hatékonyak a pestis, köztük a tüdőpestis ellen, ezért sincsenek már nagy pestisjárványok. Egyelőre arra sincs bizonyíték, hogy a pestisbaktériumok úgy fejlődnének, hogy ellenállóvá váljanak az antibiotikumokkal szemben.

Ajánlott